12. rész

*Kendall szemszöge:*

Egy hatalmas puffanást hallottam, ezért kirohantam az előszobába. Melodi feküdt a földön. Rögtön hívtam a mentőket. Gyorsan ide értek. Bevitték a kórházba.Nagyon aggódom érte. A doki szerint keveset ivott és ezért ájult el. Kap infúziót. Olyan rossz így látni. Írtam SMS-t Bellnek és a srácoknak. Mindenki bejött. Kis idő múlva Melodi kinyitotta a szemét.
-Mi...Mi.. történt?- kérdezte kómásan.
-Elájultál.- válaszoltam. Los szólt egy orvosnak aki megvizsgálta Melodit. Minden rendben van vele. Haza mehet.

*Melodi szemszöge:*

Pár nap telt el azóta, hogy elájultam. Az év záró nagyon unalmas volt. Mint mindig kitűnő lettem. Beszéltem anyuval és apuval is. Idáig unalmas a nyár. Minden nap gyakorlom a dobon. Jamesel utoljára a kórházban beszéltem. Épp gyakoroltam amikor Kendall benyitott a szobába. Nem tudtam mit szeretne.
-Egy fontos hírem van.- közölte. Nem voltam biztos, hogy hallani akarom.- Turnézni megyünk.-mondta ki a szavakat.
-Ez engem miben érint?- kérdeztem.
-Velünk jössz a világ turnéra.- mosolygott.
-Mennyi időről lenne szó?- pillantottam rá kérdőn.
-Két hónap.- Nem is hangzik rosszul. Két hónap a srácokkal.
-Mikor indulunk?- tettem le a dobverőket.
-Holnap reggel ötkor. Hagylak pakolni.- ezzel ki ment a szobából. Szólhatott volna előbb is, de mindegy. Gyorsan összepakoltam két bőröndnyi cuccot. Lementem. A konyhában a srácok dumáltak. James amikor megpillantott elfordult.
-Sziasztok.- köszöntem amikor közéjük értem. James felállt, oda súgott valamit Kendallnek majd elment. Rám se nézett.
-Mi baja velem?- kérdeztem és leültem egy székre.
-Mi se tudjuk.- szólalt meg Los. Ez elszomorított.
-Na ezt nem.- mondta Logan és felsegített a székről. Maga után húzott a kertbe és kezembe adta a deszkám.
-Gyere utánam!- mondta majd felpattant a sajátjára és elindultunk. Nem tudtam merre megyünk, mert ezen a környéken még nem jártam. Megálltunk egy ház előtt. Logan becsengetett. Amikor meglátott az ajtó nyitó rögtön becsapta az ajtót. Hirtelen folyni kezdtek a könnyeim. Logan szorosan átölelt. 

Nem értettem miért utál ennyire James. A kórházban még kedves volt velem, de most rám se néz.

*Logan szemszöge:*

Melodi sírni kezdett. Azonnal átöleltem. Úgy éreztem az életem árán is meg kell védenem. Nem értettem ezt az érzést. Próbáltam megnyugtatni, de nem sikerült. Haza kísértem. Amikor hozzájuk értünk már nem sírt, de látszott rajta, hogy nincs jó kedve. Annyira bántott, hogy "miattam" sírt. Amikor elköszöntünk egymástól, megint James felé vettem az irányt.

*Jamesnél:*

-Szia haver.- üdvözöltem amikor kinyitotta az ajtót.
-Csá.- köszönt vissza kedvetlenül.
-Miért utáltad meg Melodit?- kérdeztem nem titkolva érkezésem okát. Bementünk a konyhába.
-Nem utálom csak...-hallgatott el.
-Csak?- leültem egy székre.
-Csak szétmentünk Selenával és nem akarom, hogy ő is belém szeressen. Nem szeretném összetörni az ő  szívét is.- megpucolt egy narancsot.- Kérsz?
-Nem köszi.- ráztam a fejem.- Bele szerettél Melodiba?
-Nem.- mondta határozottan és bekapott egy gerezd gyümölcsöt. Megkönnyebbülten sóhajtottam egyet.
-Te?- kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-...............